Budakeszi Nádas-tó: a Budakörnyéki Naturparkért Egyesület mindent megmozgatott, hogy a megfelelő területkezelés megvalósuljon: terveiket az önkormányzat akadályozta meg.
Tárgyalások a Nemzeti Vagyonkezelővel
Tanulságos tárgyalás zajlott le a Nemzeti Vagyonkezelő és a Natúrparkért Egyesület között. Ennek során tisztázásra került a Nádas-tó területének tulajdoni helyzete és az, hogy a Viking Executive Golf Club igényt tart a területre. Ez azonban akkoriban a Vagyonkezelő tulajdonát képezte és ennek minden jogalapot nélkülöző igénynek nem szándékoztak eleget tenni.
 |
| Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) |
Szerencsés helyzet egy pillanata
A Pilisi Parkerdőgazdaság is mindent elkövet, hogy tulajdonába kaparintson területeket Budapest környékén. Ebben nincs vetélytársa - mondták a Vagyonkezelőnél. A Nádas-tó kapcsán kidolgozott rehabilitációs és területkezelési tervekkel kapcsolatban azonban együttműködő döntés születhetett: úgy tűnt, hogy végre előre mozdulhat valami Budakeszi egyik természeti értékének megmentésével kapcsolatban, mivel a területre a Pilisi Parkerdő addig nem jelentett be igényt - ellenkező esetben nem lett volna mit tenni.
Az önkormányzat bevonása
A vagyonkezelő tehát úgy döntött, hogy amennyiben az Egyesület összefog az önkormányzattal és szerződésben vállalják a területkezelés feladatát, úgy a terület az önkormányzat és az Egyesület közös kezelésébe kerülhet. Ezzel garantáltan szakmai jellegű, természetmegőrzési és ökoturisztikai hasznosítás valósulhatna meg.
Önkormányzat a természet ellen
Az önkormányzat kategorikusan - minden alapos indok és megfontolás (és képviselőtestületi ülés) nélkül - elzárkózott a tervtől. Ez a terv nem hárított semmilyen terhet az önkormányzatra: az önkormányzat bevonása a földterület kezelése miatt volt szükséges - az Egyesület vállalta volna a szakmai és fizikai munkát és annak anyagi vonzatait: annál is inkább, mert ez a terület a Natúrparkért Egyesület terveiben központi szerepet kapott. A meglévő szakmai háttér mellé a Natúrparkért Egyesület a hazai Natúrparkok támogatását is magával hozta volna. Ha pedig valami oknál fogva a kezdeményezés elbukik, sem az önkormányzat sem az egyesület nem tartozott volna felelősséggel - a terület visszakerült volna az MNV kezelésébe.
A megállapodás: konzorcium a Natúrparkért Egyesülettel
Néhány szóban a területről: Nádas tó (Weiperth András)
Természetesen mindez az önkormányzat álladó hitegetése és a városatyák látszólagos közreműködése mellett zajlott: nyilván jelentős választói potenciált hozott a lakosság hitegetése a városatyák zöld elkötelezettségével. Talán van aki még emlékszik az akkor tett ígéretekre, de aki nem, annak emlékeztetőül érdemes megismerni az akkori hangulatot: "nagy hírek"
A budakeszi városvezetésnek egy komoly kezdeményezéssel szemben mutatott komolytalansága kapcsán jogosan vetődik föl a kérdés, hogy ez valóban teljes alkalmatlanság-e a város vezetése részéről, vagy valamiféle ellenérdekeltség inkább. Sok minden mellett természetesen az is megfontolás tárgya lehet, hogy talán saját fontosságukat tartják megtámadottnak, ha egy civil kezdeményezés előbbre mutat saját terveiknél, annyira, hogy még a városi képviselők elől is el kell rejteni. Így aztán nem az a helyes fölteendő kérdés, hogy mit várhatunk ilyen körülmények között az önkormányzattól, hanem inkább az, hogy milyen együttműködés lehetséges egyáltalán?
Bármi legyen is a dolog hátterében, valószínűsíthető, hogy a városvezetés nem gondolkodik hosszú távú, a várost gazdaságilag fölemelni képes, a közösség érdekeit képviselő tervekben - mint amilyen a zöld turisztikai fejlesztések, beruházások - ha egy ilyen tálcán kínált lehetőséget megfontolásra sem tartanak érdemesnek. Tény, hogy egy olyan kockázatmentes lehetőség, mint amit az itteni önkormányzat még csak társadalmasításra sem vitt, nem sokszor adódik egy város történetében - Budakeszi mégis minden további nélkül elutasította.
Ennél semmilyen természetromboló megnyilvánulás sem bizonyítaná jobban, hogy mindent ugyanúgy tesznek, mint a korábbi városvezetők - ami rossz hír a városban lakók és a budapesti agglomeráció számára.
Nem a városatyák döntenek ilyen horderejű kérdésekben, mert ez a város minden lakóját érintő közügy. Ilyen súlyú közügyeket nem lehet agyonhallgatással semmissé tenni. Nem mellesleg egy ilyen döntés egyértelmű üzenetként jelenik meg a befektető érdeklődők számára abban az értelemben, hogy budakeszin a turizmusba fektetni nem érdemes. De nem csak a turizmusba - egyáltalán, jövőbe tekinteni, ennél az önkormányzatnál, nem létező tervezési szemlélet.
Ugyanakkor azonban, az ilyen kérdések nem csak Budakeszi ügyei - nem azé a pár városatyáé, akik megélhetési politikusként ragaszkodnak székeikhez: budakeszin precedens teremtő lehetőség kínálkozott a civilek, a kormányzat és az önkormányzat összefogására egy előre mutató fejlesztés megvalósításában. Az önkormányzat tehát nem egyszerűen "saját terveinek megvalósulása érdekében" hozott "felelős döntést", hanem destruktívan valami ellen, valamivel szemben: budakeszi városvezetése egyértelművé tette, hogy nem kíván másféle megoldásokat a város számára, mint amilyeneket megtanult elődeitől és sem a zöld turizmus, sem a város gazdasági fölemelése sem a környezet és természetvédelem nem szerepel a programjában.
Ami a Bodzás árok megmentése esetében nem túl biztató hír.
Ne bolygassuk a múltat és ne feszegessük a régi ügyeket, amelyek során megmutatkozott a budakeszi városvezetés hozzáállása (mint például a Bodzás árok védett terület megkurtítása). De az könnyen megjósolható a fentiek alapján, hogy ennek a városvezetésnek sem lett jobb az értékrendje elődeinél.
A fölöslegesen megépített új szennyvíztisztító üzem után, hasonló ügyek várnak még ránk, amelyekben Budakeszi városvezetése a természetes környezet, az egészséges élethez való jog és a város élhetősége ellenében, saját rendeleteivel, hazai és nemzetközi törvények ellen fog dönteni:
- az M0-ás nyugati szektora (föld felett vagy föld alatt? - telekspekulációk)
A megállapodás: konzorcium a Natúrparkért Egyesülettel
Néhány szóban a területről: Nádas tó (Weiperth András)
 |
| A Natúrparkért Egyesület rehabilitációs terve a Nádas tó környezetére |
Voltak szép ígéretek
Természetesen mindez az önkormányzat álladó hitegetése és a városatyák látszólagos közreműködése mellett zajlott: nyilván jelentős választói potenciált hozott a lakosság hitegetése a városatyák zöld elkötelezettségével. Talán van aki még emlékszik az akkor tett ígéretekre, de aki nem, annak emlékeztetőül érdemes megismerni az akkori hangulatot: "nagy hírek"
Mit várhatunk ezek után?
A budakeszi városvezetésnek egy komoly kezdeményezéssel szemben mutatott komolytalansága kapcsán jogosan vetődik föl a kérdés, hogy ez valóban teljes alkalmatlanság-e a város vezetése részéről, vagy valamiféle ellenérdekeltség inkább. Sok minden mellett természetesen az is megfontolás tárgya lehet, hogy talán saját fontosságukat tartják megtámadottnak, ha egy civil kezdeményezés előbbre mutat saját terveiknél, annyira, hogy még a városi képviselők elől is el kell rejteni. Így aztán nem az a helyes fölteendő kérdés, hogy mit várhatunk ilyen körülmények között az önkormányzattól, hanem inkább az, hogy milyen együttműködés lehetséges egyáltalán?
Bármi legyen is a dolog hátterében, valószínűsíthető, hogy a városvezetés nem gondolkodik hosszú távú, a várost gazdaságilag fölemelni képes, a közösség érdekeit képviselő tervekben - mint amilyen a zöld turisztikai fejlesztések, beruházások - ha egy ilyen tálcán kínált lehetőséget megfontolásra sem tartanak érdemesnek. Tény, hogy egy olyan kockázatmentes lehetőség, mint amit az itteni önkormányzat még csak társadalmasításra sem vitt, nem sokszor adódik egy város történetében - Budakeszi mégis minden további nélkül elutasította.
Ennél semmilyen természetromboló megnyilvánulás sem bizonyítaná jobban, hogy mindent ugyanúgy tesznek, mint a korábbi városvezetők - ami rossz hír a városban lakók és a budapesti agglomeráció számára.
Agyonhallgatott közügyek
Nem a városatyák döntenek ilyen horderejű kérdésekben, mert ez a város minden lakóját érintő közügy. Ilyen súlyú közügyeket nem lehet agyonhallgatással semmissé tenni. Nem mellesleg egy ilyen döntés egyértelmű üzenetként jelenik meg a befektető érdeklődők számára abban az értelemben, hogy budakeszin a turizmusba fektetni nem érdemes. De nem csak a turizmusba - egyáltalán, jövőbe tekinteni, ennél az önkormányzatnál, nem létező tervezési szemlélet.
Ugyanakkor azonban, az ilyen kérdések nem csak Budakeszi ügyei - nem azé a pár városatyáé, akik megélhetési politikusként ragaszkodnak székeikhez: budakeszin precedens teremtő lehetőség kínálkozott a civilek, a kormányzat és az önkormányzat összefogására egy előre mutató fejlesztés megvalósításában. Az önkormányzat tehát nem egyszerűen "saját terveinek megvalósulása érdekében" hozott "felelős döntést", hanem destruktívan valami ellen, valamivel szemben: budakeszi városvezetése egyértelművé tette, hogy nem kíván másféle megoldásokat a város számára, mint amilyeneket megtanult elődeitől és sem a zöld turizmus, sem a város gazdasági fölemelése sem a környezet és természetvédelem nem szerepel a programjában.
Ami a Bodzás árok megmentése esetében nem túl biztató hír.
Ne bolygassuk a múltat és ne feszegessük a régi ügyeket, amelyek során megmutatkozott a budakeszi városvezetés hozzáállása (mint például a Bodzás árok védett terület megkurtítása). De az könnyen megjósolható a fentiek alapján, hogy ennek a városvezetésnek sem lett jobb az értékrendje elődeinél.
A fölöslegesen megépített új szennyvíztisztító üzem után, hasonló ügyek várnak még ránk, amelyekben Budakeszi városvezetése a természetes környezet, az egészséges élethez való jog és a város élhetősége ellenében, saját rendeleteivel, hazai és nemzetközi törvények ellen fog dönteni:
- az M0-ás nyugati szektora (föld felett vagy föld alatt? - telekspekulációk)
- a várost elkerülő út építése (a Pilisi Parkerdő érdekeinek kiszolgálása : lakossági fórum, videófelvétel)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése